Kések
Petofi
GENRE A karokon, a falakon, a zsebekben
Kattognak a koporsószögek
Az ablakon, az udvaron, a fejemben
Mindent jégvirág övez
Én elkísérlek, de vissza már nem jövök veled
Hiába szorítasz ez reménytelen
Az illatok, a vágyálmok, a látványok
Már rég nem okoznak örömet
Rozsdás húzójával, tépi körmömet
Éles szavakkal feni tompa bőrömet
Én elkísérlek, de vissza már nem jövök veled
Hiába szorítasz ez reménytelen
Én elkísérhetlek, de már senki sem vagy nekem
És az egyedüllétet úgyis megérdemlem
Mert én mindent elengedtem
Te voltál az első, aki hátat fordított mikor segítséget kértem
De nem az utolsó, aki végig nézte, ahogy elvérzem
Egy lépést előre
Két kés a hátba
Visszanéztem, de csak magamat láttam
Kattognak a koporsószögek
Az ablakon, az udvaron, a fejemben
Mindent jégvirág övez
Én elkísérlek, de vissza már nem jövök veled
Hiába szorítasz ez reménytelen
Az illatok, a vágyálmok, a látványok
Már rég nem okoznak örömet
Rozsdás húzójával, tépi körmömet
Éles szavakkal feni tompa bőrömet
Én elkísérlek, de vissza már nem jövök veled
Hiába szorítasz ez reménytelen
Én elkísérhetlek, de már senki sem vagy nekem
És az egyedüllétet úgyis megérdemlem
Mert én mindent elengedtem
Te voltál az első, aki hátat fordított mikor segítséget kértem
De nem az utolsó, aki végig nézte, ahogy elvérzem
Egy lépést előre
Két kés a hátba
Visszanéztem, de csak magamat láttam
No comments:
Post a Comment